SZARVASKÚTI VÁR

A vár és a település rövid története

A szarvaskúti vár rövid története

A korábban csak bykche-udvarbirtokként emlegetett területet II. István királyunk egy Muszthai nevű nemesembernek adományozta, aki itt várat emelt 1132-1141-ig. Az erőd tipikus példája a kis méretű, középkori lovagvárnak: a kőfallal körülvett épület kulcsa a felvonóhíd volt, mely által be lehetett menni a várudvarra. A vár központi része a donjon volt, ahol a nemes lakott. A vár keleti oldalába istállókat építettek.

A később szarvastóinak nevezett várat pár év híján 1260-ig a Muszthai család lakta, majd újabb nemesi család, a Bushátoké lett. Időközben a vár körül kis település jött létre, melyet több térkép is Szarvastóként említ. Az egyik legenda szerint, mikor Mátyás király meglátogatta a várat, a bírók között tett igazságot (ennek őrzi a Mátyás király és a fiatal bíró című népmese). 1482-1486-ig a várat a király pénzén megerősítették, és végvárrá átalakították. A legnagyobb változást egy új bástya jelentette, mely azonban mára leomlott.

A szarvastói vár címere egy 1813-as rézmetszeten
A szarvastói vár címere egy 1813-as rézmetszeten
Buda eleste és a Gyalui egyezmény után tartani lehetett attól, hogy a törökök megkísérlik elfoglalni a Buda környéki várakat. Erre Paál Ágoston, az ekkori várúr megpróbálta megerősíteni erődjét, de 1544-ben mégis harc nélkül, szabad elvonulást kérve adták át a várat Jahjapasazade Muhammad pasának.

Szarvastó igen megsínylette a határvidékeken zajló tizenöt éves háborút (ahol a Habsburg és Oszmán birodalmak harcoltak egymással), alig pár család maradt életben. A településen lakók száma a hódoltság alatt is lassan, de biztosan csökkent. Nem sokkal az elfoglalás után Szarvastót is integrálták a török közigazgatási rendszerbe: létrehozták a Szarvastói nahijét, melyet azonban hamar össze is vontak szomszédjával. A vár lakója innentől a szarvastói aga lett.

1557-1559-ig épült a vár védelmét szolgáló őrtorony Bobófalván, mely (akárcsak a vár) máig igen jó állapotban fennmaradt és látogatható.

Valamivel 1886 után a Habsburg seregek foglalták vissza a töröktől a várat. Ekkoriban a falu lakossági ismét kissé emelkedni kezdett, egészen a XVIII. század közepéig, mikor is a növekedő Bicske kezdte "elszívni" a munkaerőt. Ez pl. abban is megnyilvánul, hogy az elkövetkező várurak Bicske urai is voltak egyben, mind például a Rozgonyiak, Kanizsayak, Buzlayak, Zalayak és Pálffyak. Szarvastó egyre inkább alvótelepüléssé vált, főleg a XIX. században, amikor Bicskén megjelentek a különböző mesterségek is, mint például a takács, fazekas, varga... Mint látjuk, Szarvastó egyre inkább Bicske fennhatósága alá került, tőle függött.

1851-ben a váristálló lebontásával került sor a keleti szárny felhúzására, ám innentől kezdve nem töltött be fontos védműi funkciót. Az első világháborút teljesen megúszta, a második világháborúban is csak kisebb, helyrehozható károkat szenvedett (a torony felső része és a tetőszerkezet megrongálódott). 1945-ben a szovjet csapatok a felvonóhidat működésképtelenné tették, ezzel megakadályozva a visszavonuló németek elrejtőzését a vár belsejében. (Ennek a helyére 1989-ben egy vasrács került felszerelésre.) A károkat 1950-re mind helyrehozták. 1956-ig fegyverraktárként működött az erőd egy része, majd katonai funkcióit teljesen elvesztve a település tanácsának kezébe került, aki múzeumot nyitott benne.

Szarvastót 2007-ben várossá avatták és átnevezték Szarvaskút-Váraljává, innentől az erődöt kétféleképpen is hívják: szarvastói vár, a történelmi hagyományok alapján, vagy Szarvaskúti Vár a mai helyére utalva.

Szarvaskúti Vár | 2023 | Légy részese a történelemnek
Az oldalt a Webnode működteti
Készítsd el weboldaladat ingyen! Ez a weboldal a Webnode segítségével készült. Készítsd el a sajátodat ingyenesen még ma! Kezdd el